Üdvözlök mindenkit!
(A kalóriabázis fórumbelépője részemről.)
Már van egy hónapja is, hogy ráakadtam erre a remek oldalra,
gondoltam, most már előbújok a kukkoló üzemmódból J
Kellett idő, hogy alaposan tanulmányozzam, ismerkedjek vele
és közvetve veletek is.
Mivel épp elkeseredésben voltam, (stagnálás, de majd a
helyénJ
bővebben erről), gondoltam egyet, miért ne számolgassak. Tipikusan az az eset
vagyok, akire fokozottan igaz, hogy soha ne mondd, hogy soha. Ugyanis azt
mondtam mindig, mindegy, csak ezt ne, sose fogok dekázgatni. És tessék…3. hetet kezdem számolgatósan…J
Nagyon-nagyon jó dolog, (bár függővé is tesz J már ennyiből
megtapasztaltam, mert időnként kileng(ne) az ember, vagy csalóka, amit gondol
egy-egy ételről, alapanyagról. Na, nem viszem túlzásba, ha sikerül mérnem az
összetevőket főzéskor, akkor beütögetem, mi sül ki belőle. (Családom egyes tagjai ferde szemmel néznek
olykor reám J))
Férj viszont noszogat, írjad csak, de
azt az egy kanál libazsírt is, amit tegnap a krumplipürébe becsempésztem-mondja
sunyi vigyorral J…Pechje
volt, mert nem is ettem belőle J
A pürét ő szokta kikavarni J
Ha nem sikerült mérni, akkor keresek valami majdnem
ugyanolyat a fenn lévő étkek közül. Egy idő után, én már ennyi után, másképp
nézek a kajákra. Tényleg ráérez az ember, hogy miből mennyit, mikor, miért
miről kell, érdemes lemondani, valami más javára.
Mérlegre viszont igencsak ritkán állok, úgyhogy egyelőre,
még nincsenek adataim (csak érzésből J
A körméreteket nem mérem, mert nekem nem egyszerű, hisz a
három terhességből, az előző fogyásból, és persze a koromból eredendően, van némi „lazaságom”, ráadásul puffadós is
vagyok, tehát engem nem inspirálnának a körméreteim változásai, sőt,
inkább csak bosszantanának.
Alapjáraton igazán bőbeszédű vagyok, de ez már ki is derült
szerintem J ki fogom fejteni, hogy most mégis mi vitt rá a
számolgatásra ( világéletemben „matekgyenge” voltam J.)
De, hogy ne legyek (nagyon) off…
51 éves nőszemély, egy jó étvágyú férjjel, három felnőtt
lánygyermekkel, akiket sikerült a pocakomban anno extra születési súlyra felturbózni.
4-4,50kg, szóval ilyen szinten.
Rólam igazából 10 kiló is eltűnhetne, (akkor se zörögnék
még) de én már 5-7-től megszabadulva is elégedett lennék.
A helyzet az, hogy nagyon szeretek sütni-főzni, csak miután
a lányok is a vonalaikra vigyáznak, sőt ki is röppent egyik-másik, bizony nem
igazán tudom csak a férjemet etetni. J
Nem, mintha rajta nem látszana már, de ahhoz képest, amit eszik…hát nem biz’ a.
De az ő egészsége is nekem is fontos, szerencsére elég nyitott. Bár zabkását
nem tudnék vele megetetni J
Majd apránként „megjelenek” itt is, ott is, hogy kibeszéljem
magamat a témák szerinti topikokban. Látom nagyon jó kis társaság gyűlt össze,
élvezet olvasni, egyrészt jó, hogy bíztatjátok egymást, másrészt teszitek
mindezt szinte szórakoztatva, na meg tanulni, tapasztalatokat gyűjteni is lehet
itt bőven.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése