Mikrós mákos almával

Szeretem a hirtelen (mikrós) sütiket, sok éve méltán vált népszerűvé a start piskóta, nagyon jól ki lehet használni. Elkészítettem már "átköltve" is, feltettem a kalóriabázisra, csak még a blogra nem.

Aztán elhíresült egy bögrés változat is.

Ez a mostani ebből fakad, kicsit átírva, piteformában sütve.

20 dkg alma- ezt lereszeltem, egy 23cm-es piteformába terítettem, lefedve mikróztam 5 percig

száraz anyagok:

3 ek. darált mák

2 ek liszt

reszelt citromhéj

késhegynyi szódabikarbóna- ezeket összekevertem

nedves anyagok:

1 tojás

7 db cukormentes édesítő tabletta (vagy 2-3 ek cukor-féleség)

1 kisebb ek. olaj

6,5 dkg natúr joghurt- ezeket is összekevertem 

fahéj a tetejére

A száraz és  nedves anyagokat összekevertem,  rákanalaztam a megsült almára. Lefedve 3 percig sült a mikróban. Kicsit hűtöttem, majd kiborítottam, az almát megszórtam fahéjjal. 

Mákimádóknak és sietőseknek biztos bejön, könnyű kis süti kerekedett belőle.

Negyed része 6 dkg...tehát ez nem nagycsaládos adag:-) egy-két emberes.

100 gramm tápértéke:    kcal: 156.57    fehérje: 4.43    szénhidrát: 17.68    zsír: 7.72

Süssünk, süssünk valamit...

... de miből?
nagy kérdés, ha az ember lánya fogyókúrázik, netán életmódot váltana, vagy csak igyekezne megtalálni egy arany középutat, ami neki is bejön és a családnak. Bevallom, több ízben, szakaszosan a család a kísérleti alanyom. Amikor a  kenyérnél tartottam, bizony megszenvedték, már aki hagyta magát:-)

Bár a kenyér terén aránylag bevállalósak voltak, ott csak addig volt gond, míg rá nem találtam a megfelelő állagra. Utána cifrázhattam:-)

Sütemények esetében más a helyzet, mindig olvas, hall valamit érdekesnek ígérkezőt a kreatív háziasszony, és megpróbálja az asztalra varázsolni az eredeti után "szabadon".

A cukor az egyik nagy mumusunk. 

Bár jelentősen csökkent az utóbbi években a fogyasztásunk, nehéz megtalálni azt az alternatívát, amivel helyettesíthető egészségesen, szénhidrátszegényen és kalóriaszegényen.

Nagyon bele kell ássa magát az ember a dolgokba, hogy rájöjjön, szinte mindegy a kalória szempontjából, hogy milyen alapanyagokat használ. Ha nem akarunk nagyon elmenni a mű, az édesítőpöttyök irányába, nincs könnyű dolgunk. A nyírfacukor lehetne nyerő, de bizony a kalóriabázis szénhidrátcsíkját az is megdobja:-)
Ami még engem zavar, az a bizonyos fruktóz. Apukám, mint "időskori" cukorbeteg, ilyet kap havonta bizonyos mennyiségben receptre. Mivel ez nem megoldás, csak részben, ott vannak az édesítő pöttyök. Minden lekvár azzal készül náluk....

Gyakorlatilag lerágott csont, amiről most beszélek, hisz a cukor mellett, a másik két "nehezítő" körülményt, a zsiradékot és a lisztet is valamire cseréléni kellene fogyókúrában. De mire? A liszteknél is az a helyzet, hogy a kalória szinte ugyanannyi, lehet már mindenféle magokból, meg bolhából:-) való lisztet kapni. Nagyanyáink nem is tudom, hogy tudtak ezek nélkül  létezni:-) Messzire visszanyúlva  biztosan ismerték az őseink:-) Csak ők nem a neten rendelték, hanem megdolgoztak érte. És le is volt tudva napi kalóriaégetés:-)

Mennyire örültek annak idején a finomlisztnek, amiből csodás, könnyű, foszlós kelt tésztákat tudtak sütni, magas sikértartalma miatt. Mi meg épp e miatt száműzzük és kezdjük a teljes kiőrlésű liszteket használni. Persze nem tudjuk elfogadni, ahogy annak idején bevállalták a belőlük készülő tömör kenyereket, nekünk ebből is jobb kell, könnyebb, hisz a fehérből remekül működött. Azt szoktuk meg. Ezért nem sajnáljuk belőle a sikért:-), amiből ezekbe  a teljes kiőrlésű lisztekbe kevesebb jut. Ezért is lenne a teljes kiőrlésű egészségesebb.  Jó kis ördögi kör, ugye?

A másik, imádom, ahogy jól összekeverik a liszteket a házipékek...kenyérlisztből van benne a legtöbb, ehhez adnak  még mondjuk kétfélét, és amiből a legkevesebb van benne, arra keresztelik a kenyeret.
Persze ez apróság, aki nem akarja, azt nem tudják átverni a félreírt receptcímek. Jómagam is azt hittem "pékinas" korszakomban egy darabig, hogy biztos így kell. Ma már szeretem, ha a rozsos kenyér rozsos, a tönköly meg tönköly...mindkettőnek van egy külön karaktere, a rozsosnak főleg...nálam nem ér keverni:-)

Na és ugye anno mangalicazsír. Tudom a nagy, divatos diéta most ezt befogadta... bár azt nem, hogy jön ki a kalóriájuk:-). Tény, hogy az azért elérhető, nem olyan országidegen, mint a kókuszolaj.

Lassan vaj-margarin párharcot, a mangalica kontra kókusz váltja fel.:-) Mellesleg én zsírpárti lennék, a libazsírról külön meg kell emlékezzek:-) jó puha friss házikenyér serclijére kenve...jaj....na, no, ne. De szeretem én az olívaolajat, az extrát, a salátákon, sajton...sült krumplit beletunkolni:-) Mondjam még?

Tudom, ez se honi termék, és ahogy ennek kellett idő, talán a kókusz is meghonosul nálunk...talán.
Amit nem szeretek az a margarin. Süteményekbe használok, használtam, de kenyérre kenőset én nem tudtam megszeretni.

Na, hát, ha ezeket kihagyjuk, nem eszünk lisztes, cukros, zsíros dolgot, egészen biztos, hogy meg kéne mutatnia a mérlegünknek:-)

De akkor mi a fenének találták ki azt a sok csodás, csábító sütit. :-)) Nem igazságos, hogy sokan ehetik büntetlenül, extra mennyiségű porcukorral megszórva (fuj!, tényleg ezt nem szeretem rajtuk)

Ami megoldásnál tartok, egyik, hogy egészen pillekönnyű felvert édességeket kellene kreálni.Így egy nagyobbacska, de könnyű  szeletre se jut sok kalória. A másik, hogy gyümölccsel, zöldséggel(!!!) kellene felturbózni a kevert tésztákat és akkor ezek nedvesen tartják, nem lesz száraz, nem fog hiányozni belőle az olaj, zsír. Talán még a joghurtok is sokat segítenek.

Viszont az omlós tésztára, a kekszekre  nincs megoldásom, ha azt akarom, hogy finom is legyen.

A pogácsával meg egy baj van...abból én se tudok egynél megállni. Kettőnél sem. Édes sütiből beérem egy-(két:-) szelettel, de pogácsából egy tepsinyi is lecsúszna.

Azt hiszem lehet kísérletezni, valahogy úgy, hogy a család se sérüljön:-) meg a kalóriák se gyarapodjanak:-)

Brokkoli fasírttal-majdnem csőben sütve

Az eredeti recept innen van, ott a képek sokkal szebbek, mint az enyéim. De az enyém is finom volt:-)

A következő változtatásokat végeztem rajta, hogy jobb legyen a kalóriánk:-)

Hozzávalók:
90 dkg nyers brokkoli,
amit sós, fokhagymás, szódabikarbónás(színmegőrzés céljából) vízben nem egészen puhára főztem, majd leszűrtem, lecsepegtettem.

A fasírthoz:
50 dkg darálthús (nekem sertés volt, ez jelentősen rontott a zsír értékén)
6 dkg vízbe áztatott szikkadt kenyér kinyomkodva
1 tojás
1 kis fej reszelt vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
só, bors, majoránna, 
ezeket összedolgoztam.

A sütőforma aljába nem tettem csak szárazon 1,5 dkg  zabpelyhet, hogy felszívja az esetleges nedvességet, amit a főtt brokkoli enged.
Belefektettem a jénaiba a brokkolirózsákat, ezeken a képen jól látszik hogyan, közé raktam a fasírtból készített golyókat.

A tetejére: 
45 dkg tejföl(12%) 
1 dl tej, (1,5%) 
1 tojás, 
1 ek kukoricaliszt. 
Ezeket összekevertem, és meglocsoltam vele a lerakott brokkolit, fasírtot. Ezután ment a sütőbe. 200 fokon süldögélt nálam egy órácskát, és ilyen lett.

       

100 gramm tápértéke:    kcal: 138.65    fehérje: 8.76    szénhidrát: 5.37    zsír: 8.93

Darált pulykahússal biztos jobb lesz az eredmény, legközelebb ki fogom azzal is próbálni.

A fogyókúrá(m)ról..az enyémről..

...annak akit érdekel. Fakultatív jelleggel:-)

...mint említettem volt, 8 éve egy 90 napos diéta sikere sokat javított a külsőmön…maradok -11 kg-nál, 3 hónap alatt ennyi ment le. 

…mint említettem, vagy nem(?) letettem akkor a cigit, és rászoktam a tornára… valami pótcselekvést keresni kellett.

Nem szerettem volna + 10 kilót a cigi után, így viszont dupla elvonási tüneteim voltak, se cigi, se kaja.

Megcsináltam. A cigi a múlté, bár ne lett volna. Sajnos volt. A férjem velem együtt szokott le róla, sajnos nála a +10 kg szindróma bejött. Ő nem fogyózott, nem tornázott velem, korábban cingár pasi volt J, mikor elvettem J én meg husi szerintem. Bár most lennék olyan husi:-) 

Nos, ha most kezdeném, én előbb lefogynék, aztán tornáznék. Vagy, amikor már egészen közel vagyok a célhoz. Bár megmondom őszintén, nekem ilyen nem volt. Célom. Egyszerűen leadni a kilókat, oszt jó napot…

Gyakorlatilag a 90 napos elindított az egészségesebb felé, volt valami kordában tartás, valami szabály, amit be kellett tartani. Akkor (is) szükség volt ilyenre. Aztán is megmaradt az odafigyelés, gondolom ezért nem jöttek vissza azok a kilók.

Legnagyobb probléma az étkezésbeli változás és a cigi elhagyásának együttes következménye volt. Ez utóbbi köztudottan serkenti kicsit az anyagcserét, legalábbis annyira, hogy elhagyásakor egyik legnehezebben viselhető tünet, ennek csökkenése. Szóval lelassult az anyagcsere. Olyan embernél igencsak húzós:-) terület, aki alapból is egy ilyen adottságú, és már megyek az öröklött dolgokhoz, mert ugye azok is vannak. Ki mit hozott "otthonról". 

Nyilván nem véletlen az eleve lassú anyagcsere hisz, ha az rendben lett volna, akkor nem ragadnak annyira a kilók.

Volt szenvedés e miatt, ekkor jött a képbe, a sok, még több folyadék. Lassan megtanultam kezelni ezt aproblémát, (bár még a mai napig is előfordulnak gondjaim) eleinte ilyen-olyan besegítő teákkal, ami a napi folyadékbevitelt is megtámogatta. Aztán egyszerűen csak maradt a tea, reggel a langyos folyadék, természetesen évek óta cukor és édesítő nélkül tolom, ahogy már akkoriban is tettem. A csipkebogyótea volta akkoriban a kedvencem, a herbáriás.

Na és a gyümölcsök, a 90 napos alatt szinte minden reggel banánt ettem a kezdeti nehézségek után…( és ez már elég "buxás-buli" volt, 3 gyerek mellett )

Gyümölcsnapot nehezen viseltem…így utólag tudom, hogy azért fáztam olyankor annyira, mert éhes voltam J

Víz/folyadék napot soha nem tartottam.

Viszont a cukrot nem cseréltem semmire, 4 naponta lehetett enni direkt cukrosat, ez is amolyan mértékletességre tanított, és ki kellett választani mit is ennék, sütit, tésztát, pizzát stb…

A fehérje napok jók voltak, viszont utána sokszor begörcsölt az epém, de akkoriban nem is írtam a diéta rovására. Mikor évekkel később egy újabb 90 naposba kezdtem, és már a második körben másodjára jött elő, akkor meg is viselt rendesen…feladtam

Ami viszont szinte teljesen eltűnt, a gyakori gyomorégés.

Ami megmaradt, az a torna, bár akkoriban csak nagyon lájtos, calanetics volt napirenden.

A korábban már említett módon folytattam, innen-onnan összeollózott dolgokat alkalmaztam, sajnos nem mozdult a súlyom. Tartottam. De én még fogyni szeretnék...és olvasgattam tovább.

Míg nem a gugli kidobta nekem augusztusban a Kalóriabázist…

És ledöbbentem…

Nem ettem én csak 3x, ha mégis megéheztem gyümölcsöt, többnyire almát. 

De napi 2 db méretes alma a szénhidrátadagba, hinné-e a laikus, J mintha én nem az lennék J sok biz’a, ha mást is ennék még.

Gyakorlatilag a fehérjém többnyire kevés volt, 

a szénhidrát új dilemma. Gyümölcs, ami "egészségesebb  cukor" , vagy valami süti, ami meg azért valljuk be igazán csábító, főleg olyankor, mikor nem kéne, hogy csábítson.

Leginkább viszont a zsírra kell figyelnem. Főleg a sütikben rejlő...:-)

Eleinte nagyon könnyen becsapódtam, nem tornás napokon nem is  mindig sikerült tartani…most már megy olyankor is. Csak idő kell neki, hogy ráálljon az ember, és a szervezet. Legalábbis ez utóbbiban reménykedek kitartóan:-) 

Olvasgatva a tapasztalatokat a fórumban, rájön hamar az ember, hogy a zsírszegény túró gyümölccsel, cukor nélkül mennyire tökéletes eledel...:-) és vannak még ilyen jó tippek.

Két hónap kellett, mire úgy igazán ráéreztem erre a dologra, és sikerül az arányokat kordában tartani.

Annak idején hirtelen érte a szervezetemet a 90 napos "csapása" és olvadtak lefelé a kilók. Most viszont a maradékot, a végét kellene leküzdeni, ami úgyis arról híres, hogy nehezen adja magát.

Úgy gondolom a sok éves tornám, ami ugyan megmaradt mindig olyan közepes intenzitásúnak, (hisz nem vagyok már huszonéves J, ) de igen változatos és hatékony hatékony. Ezt minden porcikám igazolja, csak én jobban szeretném látni:-) 

Na ne gondoljon senki fitneszlédi stílusra vágyom, dehogy, csak kicsi úszógumi tűnj el:-)

Úgy érzem, hogy a zsírral lesz/van nagy csatám, hisz azt a kis párnácskát szeretném leadni, ami eltakarja, főleg a hasamon, a tornám gyümölcsét J.

Az biztos, hogy nem egyszerű a számolgatás, tényleg időigényes, az meg kicsit gázos, ha esetleg más főztjét eszed nem vagy tisztában az adatokkal. De egy kép mindenféleképpen kialakul az emberben. Ha olyan jellegű az étel kevesebbet szedek belőle, ha meg tudom, hogy nem vészes, akkor esetleg 2x:-)

A sok folyadék cukor nélkül, bele kell , hogy kerüljön a képbe, ott kell maradjon, fogyókúra alatt, után, mindig...

Végül, de nem utolsósorban egy fontos momentum. Sokkal jobb a közérzetem amióta számolgatok. Feltételezéseim szerint, mivel igyekszem betartani az arányokat, ami nem véletlenül annyi, amennyi, jobban értékeli a szervezetem. 

Aki olvas, nem ússza meg ennyivel:-) de kösz ezúton is:-)

A fogyókúrás....

...gondolataim  a témáról.

Jómagam is 8 éve, több kevesebb lelkesedéssel böngészek a témával foglalkozó oldalakon, márpedig ilyen van bőven. Én meg ezt szaporítandó, csatlakozom. Persze csak kontárul. 

A "stagnál a fogyás " című :-)  guglizás vitt engem  Kalóriabázisra, és ott találkoztam össze olyan kedves emberekkel, akikkel sajnálom, hogy nem tudok több időt együtt tölteni. De azért olvasom őket.

Vannak tapasztalatok, nyilván egyéniek és általánosak. Pozitívak és negatívak.
Vannak különböző emberek, nők, férfiak, tizenévesek,  kismamák, apukák, nagymamák, ilyen-olyan betegséggel küzdő, vagy orvosilag egészségesnek titulált túlsúlyosak, mindenféle korosztálynál probléma lehet a súlyfölösleg, mondhatni nemre, korra való tekintet nélkül.

Jómagam még egy olyan világban nőttem fel, és elnézést, ha ismétlem önmagam, amikor nem nagyon volt a az embernek választási lehetősége. A szüleim  dolgos kétkezi munkásemberként mindent megtettek, hogy biztosítsák számunkra az öcsémmel, ha nem is luxus szinten, de anyagi lehetőségeik arányában a kedvünkre valót. Akkoriban, ha "nem kell"-ett volna egy szelet ilyen-olyan kenyér, nem volt alternatíva. Vagy valamire azt mondtam volna, hogy zsíros, hizlal, cukros... nem kérem...egyszerűen csak az volt, hogy eszem-vagy nem eszem, mert hiába is akarták volna a szüleim, nem tudták volna megvenni az egészségeset. Fizikai lehetetlenség volt. Nem is kifejezetten anyagi. Vidéken egy fokkal rosszabb volt a helyzet. Ez tapasztalat, ismerve a család nagyvárosi rokonságának akkori lehetőségeit. Még elevenen élnek bennem azok a karácsonyok, amikor a pesti rokonok déligyümölcs csomagjait bontogattuk a fenyő alatt öcsémmel.És aztán fiatal felnőttként még álltam érte sort a szomszédos városban...

Ja és mi is volt akkoriban a luxus...? A vadhús a gazdagabb körökben, egyébként meg a vidéki gazdaságokból kikerült sertés, baromfi, stb...
Luxusék húst-hússal ettek...máshol meg jutott hétvégére...
Megvolt a ranglétra, kinek mi jutott. 

Mondhatnám, manapság sincs ez másképp, de erről már értekeztem. Annyi a változás, hogy nagyobb a kínálat, ezzel arányosan bekerült sok a szemét:-( az egészségtelen, de megfizethetőbb. És harcol másik oldalon az egészséges/természetes...de mindenképpen drágább.
Viszont...ami nem kerül pénzbe, az akaraterő, a kitartás... és ez is egy fontos eleme a fogyókúrának, akárhonnan is közelítünk.

Almás rágcsa...

...nem jó az elnevezés, mert a rágcsa szerintem ropogós, ez meg nem az. 
Az almától finom puha még másnap is. 

Hozzávalók:
8,5 dkg finomliszt
1,5 cukrozatlan kakaópor
5 dkg kókuszreszelék
5 dkg zabpehely
5 dkg mazsola, beáztatva felaprítva ( lehet több is)
1 tojás
10 dkg tejföl (12%)
20 dkg reszelt alma
fél kávéskanál szódabikarbóna
csipet só
3 szem édesítő tabletta, vagy ízlés szerint, de egyáltalán nincs rá szükség, és mert ezt nem tudtam előre
fél teáskanál nádcukor (sütés előtt szórtam kicsit mindnek a tetejére)

Lereszeljük az almát, nem kell  meghámozni se, minden mással összekeverjük, sütőpapíros tepsire kisebb kanállal halmokat rakunk, picit lenyomkodjuk, tetejüket megszórjuk  kevés nádcukorral, nekem 30 db lett.
10 perc alatt megsültek 200 fokon.

100 gramm tápértéke:    kcal: 221.36    fehérje: 5.65    szénhidrát: 28.78    zsír: 9.87

Egy darab (15gramm)  tápértéke:    kcal: 33.2    fehérje: 0.85    szénhidrát: 4.32    zsír: 1.48

Diétás(abb) süti...

Ebből a Diétás sütiből készítettem, vagy legalábbis próbáltam, diétásabbat összehozni.

Nálam így nézett ki a süti:

és így nézett ki a hozzávalók listája:

11 dkg zabpehely

11 dkg finom búzaliszt

3 púpozott ek kakaópor (jó minőségű, cukrozatlan)

0,5 tk sütőpor, 05 teáskanál szódabikarbóna

csipet só

1 tojás

10 dkg (birs)almaszósz * ( vaj helyett)

10 szem süssina ( tudom, vétek a méz ellen)

2,5 dl tejföl (1,5%)

A tetejére:
2 dkg kakaópor
1,25 dl víz
6 szem süssina ( édesszájúaknak több)
2,5 dkg kókuszreszelék

Az eredeti recepttől eltérően, én csak simán összekevertem a szárazanyagokat, nem pirítottam, és nem daráltam a zabpelyhet.
Aztán a nedveseket is, majd a kettőt egybe, kicsi tepsibe öntöttem ,és elsimogattam:-) elég sűrű massza volt, 200 fokon 20 perc alatt megsült. 
Közben a vizet, kakaót, édesítőt összeforraltam. Még langyos volt,amikor a sütőből kivett sütit megöntöztem vele. megszórtam kókuszreszelékkel és kihűtöttem.

Jelentem pillanatok alatt elkapkodta a család, pedig állagában nem az a pihe-puha könnyű piskótaféleség kerekedett belőle, amihez hozzá vannak szokva. De jó lett, az tény.

És így már tényleg diétás, szénhidrátban, zsírban  és kalóriában is szegény(ebb).

diétás (eredeti)	diétá(sabb) átírva sajátra
100 gramm tápértéke: kcal: 287, 31 fehérje: 8,37 szénhidrát: 36 zsír: 12,75	100 gramm tápértéke: kcal: 181,25 fehérje: 6,31 szénhidrát: 24,05 zsír: 7,64

18 db méretes szelet belőle, aminek darabja 50 gramm.

  * keresem a megoldást  zsiradék helyett a sütikbe, egyelőre csak arra jutottam, hogy több helyen használnak e célra cukormentes almaszószt. Nálunk is lehet már kapni, nem cukormenteset láttam az Aldiban, de én birsalmát  főztem puhára, turmixoltam össze botmixerrel, és 10 dkg-os adagokban lefagyasztottam, hogy kipróbáljam apránként zsírpótlóként. 
Nyilván azt nem tudja pótolni, de ad egy nedvességet a sütiknek, amitől  nem lesz száraz, fojtós. 
Rendes almából is lehet készíteni,  pillanatok alatt pürévé lehet főzni, nem sok idő, de, ha valakinél beválik érdemes nagyobb tételben tartalékolni.

Komment egy poszt után:-)

Rendszeresen olvasom a  fogyózók körében igen népszerűvé vált bloggert, aki a hosszútávon való fogyásával, életmódváltásával és ezek összefüggéseinek elemzésével sokunk elé példát állított.

Nem csak a fogyásban, de a hozzákapcsolódó gondolatok elemzésében is előttem jár sok lépéssel, sokszor úgy érzem, egy-egy bejegyzése olvasása közben, hogy csak bólogatnom kell.
Azért van, hogy nem mindenre:-)
Ebben a bejegyzésében is akadnak olyan részletkérdések, amiket én (még?) másképp látok. Pedig nem most kezdtem a témával foglalkozni...

Az alapgondolat jogos, a fogyókúrát jól át kell gondolni, átszervezni az életünket,étkezésünket.
A heti bevásárlások alkalmával másképp nézelődünk a boltokban. Elkerülhetetlen, hogy az ember szeme megakadjon az ún. divatos cuccokkon, amit ez egészség jegyében, vagy divatos  diéták, fogyókúrák nevében hirdetnek. Így tettem én is a hétvégén, megnéztem egyik boltban a 25 dkg-os kókuszzsírt, elolvastam rajta az irodalmat, a nem meglepő árat, és visszatettem...a kókuszolajjal, egy másik helyen, idáig se jutottam el. Tudom, hogy kalóriában hol van...azt is, hogy nem csak én vagyok a családban.
Nyilván azt is tudom, hogy étkezhetne az egész család egészségesebben, (bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy a kókuszos buli ezt annyira megtámogatná, mint amennyivel többe kerül)...ami érdekében valóban nagyon sokat teszek, és szerencsére be is vállalnak sok mindent. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindez mennyivel terheli az anyagi  keretünket. És itt van az, amiben nem értek egyet.
Én még mindig ott tartok, hogy az egészséges fogyókúra sokkal drágább, mint a "hagyományos" életmód. Mert ugye, az egyszerűen nem eszünk semmit, az nem pénz:-) az nem is buli, ( valahogy az anorexiások ezt tudják ezt működtetni, hogy  az ő anyagcseréjük miért  nem lassul le, ha nem esznek fogalmam sincs. Mondjuk ez a dolog távol áll tőlem, nem mennék bele, hogy megtudjam miértis:-)).)

Viszont volt egy időszakunk, amikor bizony a legfőbb feladatunk az volt, hogy megoldjuk az 5 fős család étkezését 3 növésben lévő gyerekkel. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy ők kapják az egészségesebbet, a sok gyümölcsöt, zöldséget. Ez utóbbi csak részleges siker volt, hisz válogattak. Évek teltek el, mire ezekkel jó eredményt értünk el.
Nálunk az alma alapélelmiszer, sajnos időnként egyre inkább aranyárban, mondjuk úgy banánárban van. A gyerekek azt se bánják:-) Ha banán van helyette. Pedig már felnőttek, de tudom jól, ez  nem szempont.

-Na, a gyerekek, akár a sajátjaim  étkezési szokásai kicsi koruktól  kezdve, egy külön posztot megérnének.:-)

És, akkor az is idetartozik, hogy míg a gyerekek megették a jobbfajta kaját, mi toltuk a férjemmel, kicsit most lesarkítva ugyan, a zsíros kenyeret és hasonló jellegű társait. Mert az volt. Akkor még kaptunk telente egy feldolgozott disznót a szüleinktől. És azt ettük, amíg benne tartott. Addig se kellett költeni, ami akkoriban fontos szempont volt nekünk. De akadt csirke is saját nevelés, nem sokáig működött nálunk ez a dolgok. A veteményeskert kicsi, és bármennyire is szeretnék én biozöldségeket termelni, fixa ideám, hogy olyan nincs. Annyira szennyezett a föld, a víz a levegő, hogy aki állítja, hogy igenis van, az szerintem  hazudik. Nyilván nem mindegy  mennyire szennyezett a termés, de én csak azt nevezném bio-nak, ami valóban az is.
Aztán sokan szeretnek piacon, idős, tapasztalt őstermelőktől vásárolni, akik még ragaszkodnak a régi permetezéshez, siratják egymás között a forgalomból kivont permeteket.. Mi meg vesszük a kínálatot, pedig nem biztos, hogy jobb, mint bármelyik nagy áruházlánc zöldsége.

-Új téma, kicsi hazánkban  a téli paradicsom és a nyári banán.. szintén kibeszélésre vár.

Arról az oldalról még nem is beszéltem, hogy mennyire fontos, ki hol él, melyik szegletében az országnak, vagy a világnak. Mert az utazás is pénz, ha valamiért menni kell, mert helyben nincs.
Azért látom, hogy időnként ilyen kisvárosba, mint a miénk, is begyűrűzik ez az életmódváltásos alapanyag biznisz, de úgy 8 éve bizony földhöz vágott a 800Ft-os tk tönkölyliszt ára, amit egyetlen kisboltban, nevezetesen a hentes boltjában lehetett akkor még csak kapni.
Volt itt néhány nagyobb üzlet, de kivonultak, egy  :-) Coop áruház maradt, szinte egyeduralommal, többfélét is kínál, de árban még mindig magasan az átlag fölött vagyunk. Ennek ellenére a kicsi, ún. bioboltok, igencsak  rövid életűek mindig. Mostanában a sokadik nyílt meg. Ha jól megszámoljuk, hogy mibe kerül egy ilyen üzlet működtetése, meg is értjük miért marha drága ott minden, és miért nincs annyi vásárló, amennyiért érdemes hosszabb távon üzletelni.

Volt olyan időszakunk, mikor gyerekek kicsik voltak, itthon nem volt választék, csak magas árak, a férjem a tőlünk 20km-re lévő szomszédos városban, ahol a munkahelye is volt, az akkoriban ott épp aktuális diszkontban vásárolt be havonta 1x fizetéskor.

Aztán itthon már csak a minimális vásárlás kellett. Ma szintén ez működik, igaz már együtt ejtjük meg, szerencsére egy rakáson van a szomszéd városban minden bolt. Aldi, Lidl, Tesco Penny, stb....Van választék, és az árakkal is lehet harcolni:-)
Még így is megéri , utazással, havonta 1-2 alkalommal oda elmenni, körültekintően megnézzük előtte a kínálatot,  írjuk a listát, van, amire mindentől függetlenül szükség van, az egyértelmű, hogy rákerül, de amit lehet olyankor veszünk csak, ha akciós, és, amiből lehet többet.

A hétvégén aztán én is végiggondoltam, hogy az elköltött keretből mennyi az az összeg, ami én fehérjedús:-) és egyéb kalóriaszegény kosztomat támogatja:-)
Hát elgondolkodtam,  bizony én is változtatni fogok.  Nem azért, mert kell, hisz az én drága jó férjem mindenben támogat, és tudjuk, hogy neki is megvannak az "igényei", de valahogy engem zavar. Jobb szeretném úgy megoldani a családi étkeztetést, hogy beférjen a a hagyományostól  ugyan már eltérő, de még mindig inkább a mindent, de csak mértékkel kategóriába.
Szerencsére a párom  nyitott az új dolgokra, imádja a főzős-műsorokat, sok ötletet is ad, de a gyerekek ellátmánya még okoz fejtörést:-) bár ők is eléggé nyitnak felnőttként már... nagyon helyesen.

-És nem csak a kajára, hanem a mozgásra is, ami megint megérne egy misét...miért sikerül az iskolában megutáltatni az alapvetően eleven gyerekkel a mozgást.

-Mozgás, ami szintén az életmódváltáshoz tartozik, de sokaknak sajnos ez is bankkártya lehúzós befektetés:-) Szintén kibeszélendő:-)


- Szeretnék még arról is írni, mit tanultam a 90 napos alatt

- ...és még sok minden másról...

Padlizsán-pizza light...

..csak, mert kellett a kalória ma a madártejnek:-) na, meg,  mert szeretem én a padlizsánt is nagyon, de nem akartam olajjal, sok-sok sajttal "elrontani".

30 dkg padlizsán

5 szelet feketeerdei sonka (Lidl)

10 dkg natúr joghurt

3 dkg paradicsompüré

snidling

chili por

só, 

bors, 

1 gerezd fokhagyma

0,3 dkg!!!! parmezán sajt 

A padlizsánt meghámoztam, hosszában 6 szeltre vágtam. Kicsit megsóztam, megkentem fokhagymás paradicsompürével, rátettem egy darabka feketeerdei sonkát, ezt megkentem  snidlinges joghurttal, egy kis csípős csiliporral és leheletnyi parmezán sajttal megszórtam. 250 fokos sütőben 20 perc alatt megsütöttem.

átlagában 5 dkg-os szeletek lettek, 

5 dkg: 42.56kcal